Unendlichkeit jelentése „végtelenség”, vagyis valami, aminek nincs határa vagy vége. A dalban a folyó partján integető végtelenség költői képe az idő megállíthatatlanságát és az örökkévalóság utáni vágyat fejezi ki.
Ez különleges, emlékezetes szó, mert ritkábban fordul elő a hétköznapi beszédben, mégis könnyen felismerhető az unendlich („végtelen”) melléknév alapján.
A Rammstein német zenekar „Zeit” című dala az idő megállíthatatlan folyását nézi szembe vele, egyszerre józanul és kétségbeesetten. A szöveg szerint látunk, mégis vakok vagyunk, árnyékokat vetünk fény nélkül, és megállás nélkül sodródunk a vég felé: „Gefangen so im Fluss der Zeit” [A idő folyójába zárva]. A fiatalságból hamar szükség és nehézség lesz, miközben az ember mintha „élve halna a halálba”. A refrén könyörgése, „Bitte bleib steh'n, bleib steh'n” [Kérlek, állj meg, állj meg], szándékosan egyszerű, ezért még erősebben hat. Az idő nem válaszol, csak továbbmegy.
A dal közepén egy nagyon emberi pillanat jelenik meg: valaki egy másik ember karjában fekszik, és azt kívánja, bárcsak örökké tartana ez a közelség. Csakhogy „die Zeit kennt kein Erbarmen” [az idő nem ismer irgalmat], és a pillanat máris elmúlik. A tökéletes pillanatot mindenki ismeri, mégsem lehet megtartani. A befejezés egyszerre szép és kegyetlen: amikor eljön a mi időnk, menni kell, és „die Uhren bleiben steh'n” [az órák megállnak]. A dal legerősebb ellentéte éppen ez: az ember azt kéri, hogy álljon meg az idő, miközben tudja, hogy az élet végén valóban megáll majd az óra. A német „Zeit” egyszerűen „időt” jelent, de itt szinte megszólított személlyé válik, akitől hiába kérünk még egy percet.