Az atardecer jelentése „naplemente”, vagyis a nap lenyugvásának ideje. A dalban az énekes egyedül, egy papírhajón sodródik a tengerben alkonyatkor, ami különösen költői és emlékezetes képet teremt a várakozásról és a magányról.
Álvaro Soler ebben a dalban egy papírhajó, ami áramlat és szél nélkül sodródik a tengeren, és közben csak arra tud gondolni, akit elveszített. A refrén nagyrészt egyetlen szó ismétlése, "Esperándote" (Rád várva), és annyiszor hallod, hogy a végére a várakozás maga lesz a dal.
A képek szomorúak, de nem nyafognak: a közös fényképek "En el mar ya perdidas" (már elvesztek a tengerben), a tükörképben egy pillanatra ott van a másik, aztán egy érintésre eltűnik. A hídban jön a legjobb sor, "No tengo punto en el mapa" (Nem vagyok rajta a térképen), utána pedig egy egészen egyszerű kérés: "Ven a buscarme" (Gyere, keress meg). Tudja, hogy el kéne engednie, mégis ott marad.