Undivé egy érdekes és ritka szó, amely a spanyol cigány dialektusból, a calóból származik, és 'isteni' vagy 'isten áldotta' jelentéssel bír.
ROSALÍA ezt a szót használja, hogy egy mélyebb, spirituális réteget adjon a dalnak, utalva a cigány kultúra és hitvilág fontosságára. A dalban a „noche undivé” kifejezés arra utal, hogy az éjszaka, bár nem feltétlenül „szép” a hagyományos értelemben, mégis van benne valami szent vagy isteni. Ez a szó különösen emlékezetes, mert nem gyakran hallható a mainstream zenében, és betekintést enged a spanyol kultúra egyedi árnyalataiba.
Volt már olyan rossz előérzeted, amikor pontosan tudtad, hogy valami katasztrófába torkollik, mégis mentél tovább? A spanyol ROSALÍA dala pont erről szól: baljós jelek egész sorát látjuk egymás után. Már a nyitókép megadja a hangulatot az összetörő üveggel: „Ese cristalito roto / Yo sentí como crujía / Antes de caerse al suelo / Ya sabía que se rompía” (Az a kis törött üveg / Éreztem, ahogy ropogott / Mielőtt a földre esett / Már tudtam, hogy eltörik). A lépcsőházi villogó lámpa, a gyanús hangok a folyosón és egy instabil híd, ami minél jobban át akarsz kelni rajta, annál jobban inog („más se mueve y tambalea”) mind arra figyelmeztetnek: ebből baj lesz, vagyis egyszerűen „Malamente” (Rosszul).
A dalban előkerül egy jóslat is, amit egy cigányasszonytól kapott („Me lo dijo esa gitana” – Azt mondta nekem az a cigányasszony), figyelmeztetve a fura éjszakára. ROSALÍA a caló nyelvből (a spanyol cigány dialektusból) származó kifejezést is használ: a „noche undivé” szövegrészben az undivé Istent jelent, tehát Isten éjszakájáról beszél. Ahelyett azonban, hogy elbújna, felveszi az aranykarikáit, a koralljait védelemként, és kilép az utcára, megfogadva a legfontosabbat: „No voy a perder ni un minuto en volver a pensarte” (Egy percet sem vesztegetek arra, hogy újra rád gondoljak). Végül kiderül, a vészjósló hangulat egy mérgező személy elengedésének az ára.