A „madrugada” szó hajnalt jelent, de nem csupán a napfelkeltét, hanem az éjszaka és a reggel közötti, gyakran csendes és elgondolkodtató időszakot is magában foglalja.
Ebben a dalban Enrique Iglesias a „Huyendo del pasado en cada madrugada” (Minden hajnalban menekülve a múlt elől) sorral utal arra, hogy a hajnal a magány és a gondolkodás ideje, amikor a múlt emlékei visszatérnek. Ez a szó mélyebb érzelmi töltettel bír, mint egy egyszerű „reggel”, és jól tükrözi a dal melankolikus hangulatát.
Enrique Iglesias, a spanyol énekes Descemer Bueno, valamint Zion & Lennox közreműködésével egy szakítás utáni, hangos és kissé kétségbeesett éjszakát énekel meg. A cím, „Súbeme la radio”, azt jelenti: „Hangosítsd fel a rádiót!” A refrénben ezt halljuk: „Súbeme la radio que esta es mi canción” [Hangosítsd fel a rádiót, ez az én dalom], majd „Siente el bajo que va subiendo” [Érezd, ahogy egyre erősebb a basszus]. A zene és az ital itt menedék a fájdalom elől: „Tráeme el alcohol que quita el dolor” [Hozz alkoholt, ami elveszi a fájdalmat]. A „ma összehozzuk a holdat és a napot” kép azt sugallja, hogy ezen az éjszakán minden lehetetlennek tűnő dolog is megtörténhet.
Közben az énekes nem tud elszakadni attól, aki elhagyta. Azt mondja, a másik árnyékban hagyta, ő pedig álmatlanul várja az ajtónál, ha a nő nem válaszol. A „Huyendo del pasado” [A múlt elől menekülve] sor ellenére sem tudja kitörölni a közös történetet. A dal végére már teljesen egyenes a kérés: „Vuelve conmigo” [Gyere vissza hozzám], és „No sé vivir sin ti” [Nem tudok nélküled élni]. Szeretem benne, hogy a hangos buli mögött nincs valódi felejtés: a basszus egyre feljebb megy, de ő továbbra is ugyanarra az emberre vár.