A "Mittelfingern" szó a "középső ujjakat" jelenti. Bár elsőre hétköznapinak tűnhet, ebben a dalban egy sokkal mélyebb, szimbolikusabb jelentéssel bír.
A dalban a "Mittelfingern" a tiszteletlenség, a dac és a problémákra adott agresszív, de hatástalan válasz szimbóluma. A dalszövegben az áll: "Denn ich weiß, mit Mittelfingern lösen wir dieses Problem hier nicht" (Mert tudom, középső ujjakkal nem oldjuk meg ezt a problémát). Ez a sor arra utal, hogy a puszta dac és a sértő gesztusok nem vezetnek megoldáshoz, hanem párbeszédre és kompromisszumra van szükség a társadalmi és családi repedések orvoslásához. Ez a szóválasztás rendkívül kifejező és emlékezetes, mert egy hétköznapi testrészt használ egy összetett társadalmi üzenet közvetítésére.
A „Mein Osten” személyes megszólítás Kelet-Németországhoz: az énekesnő emlékszik a „traurigen Bilder einer dunklen Nacht” („egy sötét éjszaka szomorú képeire”), majd egy híradós futószövegben meglátja a szülővárosa nevét. Nem tagadja meg a származását: „Ich vergess’ nicht, wo ich herkomm’” („Nem felejtem el, honnan jövök”). Közben érti a régió dühének egy részét is, és egyszerre látja benne a szépséget, a szerénységet, a barátságos tekintetet és a kissé érdes, közvetlen modort. A „mein Osten” („az én Keleteim”) így szeretetteljes, de egyáltalán nem vak megszólítás.
A dal határozottan elutasítja a gyűlöletet és a szélsőséges visszatekintést. A családokon belüli repedések őt magát is érintik, de szerinte a középső ujj mutogatása, vagyis a „Mittelfinger” („középső ujj”) nem oldja meg a problémát. Beszélni, vitázni és kompromisszumot keresni kell, az „Ideen von 1933” („az 1933-as eszmék”) viszont elfogadhatatlan utalás a náci korszak ideológiájára. A „nicht komplett im Arsch” („nincs teljesen tönkremenve”) szándékosan nyers, hétköznapi fordulat: a dal szerint Kelet nem adta fel, és az emberek még tehetnek azért, hogy a félelmek ne győzzenek.