Humillarme azt jelenti, hogy "megalázkodni" vagy "lealacsonyítani magam". Ez egy erős ige, amely a büszkeség feladására utal.
A dalban a főszereplő azt mondja: "No pienso humillarme" (Nem fogok megalázkodni), ami azt mutatja, hogy bár hiányzik neki a szerelme, a büszkesége megakadályozza abban, hogy visszakönyörögje. Ez a szó kiemeli a dal központi konfliktusát a büszkeség és a vágy között.
Ismerős az az érzés, amikor éjszaka írnál az exednek, de aztán inkább kitörlöd az egészet? A Grupo Frontera és Carin Leon pontosan erről az őrlődésről énekelnek. A dal elbeszélője minden este üzeneteket ír, de aztán mégsem küldi el őket: „Pero los borro / Pa' quedar en visto / Ese mal rato / Mejor me lo ahorro” [De kitörlöm őket / Hogy ne hagyjanak olvasatlanul / Ezt a rossz pillanatot / Inkább megspórolom magamnak]. Miért? Mert a büszkesége nem engedi, hogy megalázkodjon, még akkor sem, ha ez a büszkeség már teherként nehezedik rá.
A refrénben aztán kimondja azt, amit valójában érez, és amit annyira szeretne elküldeni. Ez egy egyszerű, mégis erőteljes kérés: „Quisiera pedirte que vuelvas, que vuelvas” [Szeretnélek megkérni, hogy gyere vissza, gyere vissza]. Azt akarja, hogy a másik ott legyen mellette, ahol szereti, ne pedig távol, ahol csak hiányozni tud neki. Úgy érzi, nélküle üres, és csak a visszatérése hozhatja vissza a lelkét a testébe: „Para que a mi cuerpo el alma le devuelvas” [Hogy a testembe a lelkem visszatérjen].