Diluvierà azt jelenti, hogy 'özönvíz lesz' vagy 'eláraszt'. Ez egy drámai és kifejező szó, amely nem mindennapi a dalszövegekben.
A dalban a Måneskin ezt a szót használja, hogy egy metaforikus képet fessen arról, ahogy az eső elmossa a felesleges szavakat, teret engedve az új kezdetnek. Ez a költői használat teszi igazán emlékezetessé a szót.
A Måneskin "Le Parole Lontane" című dala egy igazi érzelmi hullámvasút, ami a távolságról és a szerelem elvesztéséről szól. A dalszöveg tele van erős képekkel, amik azt mutatják be, milyen, amikor valaki úgy szeret, mintha a holnap is ugyanolyan lenne, mint a tegnap, de a valóság már más. A "Che l'errore tuo è stato amarmi come se domani I mondo fosse uguale A com'era ieri" [Hogy a te hibád az volt, hogy úgy szerettél, mintha holnap a világ ugyanolyan lenne, mint tegnap] sor különösen megkapó, mert rávilágít, hogy az elvárások és a valóság mennyire eltérhetnek.
A dalban a Marlena nevű személyhez szól a narrátor, aki azt kéri, vigye haza, mert fél a téltől, és a lábai is remegnek. A "Marlena portami a casa che il tuo sorriso è stupendo Ma sai se adesso ti perdo Non vedo neanche più a un metro" [Marlena, vigyél haza, mert a mosolyod csodálatos, de ha most elveszítelek, egy méterre sem látok] sorok nagyon őszinték és sebezhetőek. A refrénben ismétlődő "Perché ti sento lontana, lontana da me" [Mert távolinak érzem magam tőled, távol tőlem] pedig tökéletesen kifejezi azt a fájdalmas érzést, amikor valaki fizikailag közel van, de érzelmileg már messze jár.