A мерехтить [mereh tyt] jelentése: „felvillan”, „vibrál” vagy „csillogóan remeg”. Költői, ritkábban használt szó, amely a dalban a gyermekek szemében fel-felbukkanó szorongást érzékelteti, így a fény és a nyugtalanság erős ellentétét teremti meg.
A „Changes” egyik legerősebb gondolata rögtön az elején elhangzik: „No we can't change the weather” [Nem tudjuk megváltoztatni az időjárást], „But we can change our hearts” [de a szívünket meg tudjuk változtatni]. Az időjárás itt valami nálunk nagyobb, irányíthatatlan erő képe, miközben a dal szerint az emberek mégis tehetnek egymásért. Együtt próbálják „strike the clock” [megütni az órát], vagyis visszaszerezni az idő feletti irányítást, mielőtt szétesnének. Ha lefelé tartanak, fel kell segíteniük egymást, és virágokat kell ültetniük a földbe. Ez különösen szép kép a háborús és fenyegető sorok mellett: a pusztítás helyén valami élőt próbálnak létrehozni.
Az angol részekben a beszélő a szabadságot, a hitet és a szeretetben maradást keresi: „I guess I need to stay in love” [Azt hiszem, szeretetben kell maradnom]. Az ukrán versszak jóval keményebb képeket hoz. Szabadságot inni és ragadni akar, miközben mások ezt nem engedik, mert talán ők maguk sem hisznek benne. Bombák, elrontott tervek, védelem és aknák jelennek meg, majd egy keserűen abszurd fordulat: az aknákat kézzel viszik, és a kertben ültetik őket, mintha növények lennének. A végén a kérdés kétszer is visszatér: „Хто покаже нам шлях, що веде до бога?” [Ki mutatja meg nekünk az Istenhez vezető utat?], miközben a gyerekek szemében újra felvillan a szorongás. A sok „la la la” így nem üres díszítés: szinte együtt énekelhető kapaszkodó egy olyan dalban, amely egyszerre kér változást, békét és hitet.