Взорву azt jelenti, hogy 'felrobbantok'. Ez egy erős és drámai ige, amely nem mindennapi szóhasználat egy dalban.
Zemfira ebben a dalban azt énekli: "Хочешь я взорву все звёзды, Что мешают спать" (Akarod, hogy felrobbantsam az összes csillagot, Ami zavarja az alvásodat). Ez a metaforikus használat egy intenzív képet fest arról, hogy bármit megtenne a szeretett személyért, még a csillagokat is elpusztítaná, ha azok zavarják az álmát. Ez a költői kifejezés teszi igazán emlékezetessé a szót.
A dal egy kétségbeesett kérleléssel kezdődik: „Пожалуйста, не умирай” [Kérlek, ne halj meg]. A megszólaló annyira a másik emberhez köti a saját életét, hogy ezt mondja: „Ты же видишь, я живу тобою” [Látod, én általad élek]. Közben a halálról is meglepően közvetlenül beszél: a másik talán rögtön a mennyországba jutna, ő viszont nem biztos benne, hogy oda követhetné. Ettől a dal egyszerre lesz szerelmi vallomás és sürgető könyörgés: csak maradjon életben az, akinek „kettőjüknek is elég” a szeretete.
A visszatérő „Хочешь?” [Akarsz?] kérdésben a beszélő egyre nagyobb és furcsább ajándékokat ajánl fel. Narancsot, hosszú felolvasásokat, vitorlás tengeri utazást, új zenéket, a lámpa helyett napot, sőt az ablak elé Alpokat ígér. A „Хочешь я взорву все звёзды, что мешают спать” [Akarod, hogy felrobbantsam az összes csillagot, amely zavarja az alvást?] játékosan túlzó, míg a szomszédok megölésének ajánlata már fekete humor: bármit megtenne a nyugalomért. A végén minden dalát a másiknak adná: „Про тебя отдам все песни” [Rólad szóló összes dalomat neked adom].