Bellyache szó szerint 'hasfájást' jelent. Bár hétköznapi szó, a dalban metaforikus értelemben használják, ami érdekessé teszi.
A Radiohead dalában a 'My final bellyache' kifejezés nem egy fizikai fájdalomra utal, hanem egy mély, belső elégedetlenségre, egy utolsó nagy panaszra vagy szenvedésre, mielőtt valaki feladja. Ez a szokatlan használat adja a szónak a mélységét és a dal borongós hangulatát.
A Radiohead "No Surprises" című száma egy olyan dal, ami valószínűleg mindannyiunkban megpendít valamit, amikor elegünk van a mindennapokból. Arról szól, hogy mennyire ki lehet égni a munkától ("A job that slowly kills you" – egy munka, ami lassan megöl), és hogy a szívünk tele van, mint egy szeméttelep ("A heart that's full up like a landfill"). Ismerős érzés, ugye?
Ez a dal arról a vágyról mesél, hogy az ember csak egy csendes, nyugodt életre vágyik, ahol nincsenek meglepetések, se riasztások – "no alarms and no surprises". Még az is felmerül benne, hogy az ember inkább elfogadná a "handshake of carbon monoxide" (szén-monoxid kézfogása) gondolatát, csak hogy vége legyen a szenvedésnek. Ez a "final fit" (utolsó roham) és a "final bellyache" (utolsó hasfájás) egyfajta végső elkeseredést fejez ki, de mégis egy szép házra és kertre vágyik, ahol végre béke van. Szerintem ez a dal pont azt fogalmazza meg, amit sokan érzünk, amikor csak egy kis nyugalmat szeretnénk a világ zajában.