Ultime souffle szó szerint azt jelenti, hogy "utolsó lehelet". Ez egy kifejező és drámai kifejezés, amely nem gyakran fordul elő a mindennapi beszédben.
A dalban Indila ezt a kifejezést használja, hogy hangsúlyozza az emlékek mélységét és tartósságát. Azt énekli, hogy "Je garderai jusqu'à l'ultime souffle de ma vie un souvenir de nous" (Életem utolsó leheletéig megőrzöm az emlékünket), ami azt jelenti, hogy a szerelem emléke haláláig elkíséri. Ez a költői használat teszi igazán emlékezetessé a kifejezést.
Indila „Mon Fol Amour” című száma egy búcsúdal, de nem a megszokott, szomorú fajtából. Arról szól, hogy két ember, akik együtt éltek át boldog napokat, most elválnak, de könnyek és szemek elfordítása nélkül. Ahogy a dalszöveg mondja: „Sans une larme qui coule / Sans détourner les yeux” [Könnycsepp nélkül, ami folyik / Szemek elfordítása nélkül]. Ez egy érett, tiszteletteljes búcsú, ahol a múlt emlékei, a „fol amour” [őrült szerelem] örökre megmaradnak, egyfajta titkos kertként, amit a nosztalgia kísért: „Comme un jardin secret hanté de nostalgie” [Mint egy titkos kert, amit a nosztalgia kísért].
A dal arról is szól, hogy bár az élet megy tovább, és más karokban találhatjuk magunkat, a közös emlékek, a szenvedélyes időszakok és a fogadalmak belevésődnek a tudatalattinkba. Indila azt énekli, hogy az ember elűzheti a múltat egy kézlegyintéssel, de nem törölheti ki a gondolataiból. A szerelem mély nyomot hagy az „árva szívekben”: „l'amour creuse un sillon profond / Dans les cœurs orphelins” [a szerelem mély barázdát ás / Az árva szívekben]. Ez a dal egy gyönyörű emlékezés egy nagy szerelemre, ami bár véget ért, a lényege örökké él.