A Riegel jelentése „retesz” vagy „záróretesz”, és a dalban költői képként jelenik meg: „Da sich ein Riegel vor die meinen legt” („mert az enyémek elé retesz kerül”). A szó az érzelmi bezárkózást és a kimondhatatlan titkokat jelképezi, ezért különlegesebb és emlékezetesebb, mint egy hétköznapi szerelmes dal szókincse.
A „Blatt Im Wind” című dalban egy szerelmes két ember közelségét keresi, miközben képtelen kimondani, amit érez. A beszélő azt kéri: „Lass mich das Pochen deines Herzens spüren” [Hadd érezzem a szíved dobogását], hogy ne kelljen a saját szívverését hallania. Szeretné, ha a másik kinyitná előtte az összes titkos ajtót, miközben ő maga bezárkózik: „Da sich ein Riegel vor die meinen legt” [Mert az enyéim elé retesz kerül]. A könnyek bent maradnak, a fájdalom pedig csókokba fullad. Ez egyszerre gyengéd és kétségbeesett kép, kicsit már túl sok is, de éppen ettől olyan emberi.
A dal legszomorúbb fordulata szerint ugyanaz az erő, amely kezdettől összeköti őket, „wird uns am letzten aller Tage trennen” [az utolsó napon el fog választani minket]. A beszélő a titkát úgy hordozza, „wie ein Kind” [mint egy gyermeket], majd önmagát egy idő előtt leszakított levélhez hasonlítja: „Ich bin ein Blatt, zu früh vom Baum gerissen” [Egy levél vagyok, túl korán téptek le a fáról]. A szélben sodródó levél itt nem szabadságot jelent, hanem azt, hogy valami elvesztette a helyét, mielőtt készen állt volna rá. A végső kérdés, „Ob alle Liebenden so einsam sind?” [Vajon minden szerelmes ilyen magányos?], nyitva marad, és ettől a dal nem egy egyszerű vallomás, hanem egy szeretetben is magára maradó ember halk kérdése.