Bahtım a 'baht' szóból ered, ami 'sorsot' vagy 'szerencsét' jelent, és az 'ım' birtokos személyraggal 'az én szerencsém'-et fejez ki.
Ez a szó különösen érdekes, mert a dalban a "Gülmek istedi şu kara bahtım" sorban szerepel, ami azt jelenti: "Ez a fekete szerencsém nevetni akart." A 'kara baht' (fekete szerencse) egy kifejezés, ami rossz, balszerencsés sorsot jelöl, így a dalban a lírai én a nehézségek ellenére is reménykedik a boldogságban.
Buray „Aşk Mı Lazım” című dala egy hiányzó kedveshez szóló, sürgető könyörgés. Az énekes azt szeretné, hogy a másik visszatérjen, és „Beni çekip alsan çıkmazlardan” [kihúznál a zsákutcákból, a nehéz helyzetekből]. Nincsenek feltételei: „Sadece tutsan kollarımdan” [csak fognád meg a karomat]. A „Yar” szó itt kedvest, szerelmet jelent, nem egyszerűen barátot. A beszélő teljesen a másik hatása alatt áll, ezért mondja: „Aldın aklımı” [elvetted az eszemet], és egy egész életre készen állna érte. Közben azt kérdezi, vajon a kedvese hallotta-e, mennyire nehéz nélküle élni, és egyáltalán észrevette-e a hiányát.
A refrén játékos, mégis kétségbeesett kérdése: „Aşk mı lazım dert mi lazım” [szerelem kell, vagy baj kell?] „Söyle sevdiğim bize ne lazım” [mondd, kedvesem, mire van szükségünk?]. Az „Ayran içtik ayrı düştük” [ittunk ayrant, aztán különváltunk] sorban az ayran a joghurtból készült török ital neve. A rövid, rímelő mondat furcsán hétköznapi és kissé vicces, miközben a helyzet fájdalmas: még egy közös ayran után is elszakadtak egymástól. A „Gülmek istedi şu kara bahtım” [ez a rossz sorsú életem nevetni akart] a kara baht, vagyis „fekete sors” kifejezést használja. A végén a kedveset „Küçücük sevda meleğim” [kicsi szerelmi angyalkám] néven szólítja, majd arra kéri, ne várakoztassa tovább, hanem induljon el a szerelem útján vissza hozzá.