Tarkenee szó szerint azt jelenti, hogy "elég meleg van" vagy "ki lehet bírni a hideget". Ez egy érdekes és tipikusan finn kifejezés, amely a hideg éghajlatra utal, de a dalban átvitt értelemben is használják.
A JVG dalában a "Kyllä täällä tarkenee" (Itt bizony elég meleg van / ki lehet bírni) sor azt fejezi ki, hogy a nehézségek és a hideg ellenére is jól érzik magukat, vagy legalábbis túlélik a helyzetet. Ez a szó jól tükrözi a finn mentalitást és a dal hangulatát.
A „Tarkenee” egy fanyar, viccesen túlzó pillanatkép a finn hétköznapokról: Ville egy lakás sarkában ébred, a régi pizza szagát érzi, a szomszédok megint veszekednek, közben pedig rengeteg munka vár rá. A sílécek néha megcsúsznak, de „ladult me ei poistuta” [a pályáról nem megyünk le], vagyis a nehézségek ellenére sem hagyja abba. A „pleksit” napszemüveget jelent, a „pleksit ihan pienest huurru” pedig nagyjából azt, hogy nem párásodik be a szemüvege egy kis nyomástól. A refrén mondata, „Mutta beibi kyllä täällä tarkenee” [de bébi, itt azért meg lehet lenni], egyszerre jelent szó szerint meleget és azt, hogy az ember kibírja ezt az egész zűrzavart.
A dal beszélője nincs éppen friss formában: „Kaukana freshistä, mut en vielkää tippumas messistä” [messze vagyok a frisstől, de még nem estem ki a körből]. Álmos, leterhelt, rossz időzítéssel küzd, és azt mondja, hogy az élet itt lassított felvételnek tűnik. Mégis marad benne tartás és pimasz humor. A záró részben az anyjára és apjára gondol, akik hallanák, hogy most végre kezdenek tisztázódni a dolgok. A „Tarkeneeks tääl?” [Meg lehet itt maradni?] kérdésére a dal újra és újra ugyanazt feleli: „Kyllä täällä tarkenee” [Itt azért meg lehet lenni]. Ez a refrén olyan, mint egy makacs vállvonás egy hosszú, hideg nap végén.