A kehanet jelentése „jóslat” vagy „prófécia”, és jóval költőibb, ritkább szó, mint a hétköznapi „jóslat”. A dalban a „Kabullen bu kehaneti” azt jelenti: „Fogadd el ezt a jóslatot”, mintha a szerelmesek története előre meg lenne írva.
Güliz Ayla török énekesnő dala egy éjszakai, kissé ködös találkozás emlékéből indul: a város már elcsendesedett, de az elbeszélő még ébren van, és a másik ember arca hol élesen, hol homályosan jelenik meg előtte. A „Karma var, kanıtlandı” [Van karma, bebizonyosodott] sor játékosan azt mondja, hogy talán a sors újra és újra egymás útjába sodorta őket. A kapcsolat története közben furcsán fordul: „Önce iki yabancı, sonra iki yalancı” [Először két idegen, aztán két hazug], majd két szerelmesből végül csak egy ember marad. A „yalancı” itt nem feltétlenül csalót jelent, inkább két olyan embert, akik talán maguknak vagy egymásnak sem mondták ki az igazat.
A refrén egyszerre meghívás és kihívás: „Öyle sev, öyle sarıl ki” [Úgy szeress, úgy ölelj], vagyis ne óvatoskodj, ne maradj a puszta udvariasságnál. A „Bırak nezaketi” [Hagyd a formaságokat] sor kifejezetten közvetlen, a „Görelim cesareti” [Lássuk a bátorságot] pedig már szinte provokáció. Az énekes azt kéri, hogy a másik vállalja fel ezt a különös, előre megírtnek érzett történetet: „Kabullen bu kehaneti” [Fogadd el ezt a jóslatot]. Közben ott marad az emlékezetes éjszaka, a mosoly, amelynek az elbeszélő hitt, és az ismerősnek tűnő tekintet. Szép benne, hogy a nagy romantikus kijelentéseket egy kis öniróniával keveri: ki tudja, kik voltak ők korábban, és hányszor találkoztak már egymással.