Fotografía Lyrics in Hungarian by Juanes, Nelly Furtado
A taciturno ritkább, költői spanyol melléknév, amely komor, csendes és mélabús hangulatot fejez ki. A dalban az énekes a távol lévő kedves „taciturno” hangjára emlékszik, vagyis egy szomorúan visszhangzó, nosztalgikus hangemlékre.
A „Fotografía” Juanes, a kolumbiai énekes és Nelly Furtado közös dala a távollét egyszerű, mégis nagyon erős képével dolgozik: az elbeszélő magával viszi a szeretett ember fényképeit, hogy akkor is láthassa, amikor az illető nincs mellette. A „Cada vez que yo me voy, llevo a un lado de mi piel tus fotografías” [Valahányszor elmegyek, a bőröm mellett, magamnál viszem a fényképeidet] sor szinte azt sugallja, hogy a fotók állandó útitársakká váltak. Amikor „tu ausencia me devora entero el corazón” [a hiányod teljesen felfalja a szívemet], nincs könnyű megoldás: „no tengo remedio más que amarte” [nincs más választásom, mint szeretni téged].
A dal legszebb képeiben a fényképek életet kapnak: a távolból a csillagok között látja a másik szemét, és a hangjára emlékezik, amikor egy „abismo desnudo” [meztelen, üres szakadék] választja el őket. A visszatérő sor, „Cada vez que te busco, te vas, y cada vez que te llamo, no estás” [Valahányszor kereslek, elmész, és valahányszor hívlak, nem vagy ott], már szinte fájdalmasan egyszerű. A végkövetkeztetés még közvetlenebb: „tú sólo en mis fotos estás” [te csak a fényképeimen vagy jelen]. Ettől a dal nem titokzatos történetnek, hanem egy távol lévő emberhez intézett makacs, szeretettel teli vallomásnak érződik.
