Jaargetijde szó szerint „évszakot” jelent. Ez egy kissé formálisabb és költőibb kifejezés, mint a mindennapi „seizoen”, ami ritkábban fordul elő a dalszövegekben.
Ebben a dalban Jan Smit a „Voelt als een winters jaargetijde” (Téli évszaknak érződik) sorral írja le a szívében érzett hidegséget és ürességet, ami a magány és a vágyakozás mélységét fejezi ki. Ez a szó segít megfesteni a dal melankolikus hangulatát.
Jan Smit dala egy álmatlan, szerelmes éjszakasorozatot mutat be. Az énekes minden este hullócsillagra vár, és azt kívánja, hogy a másik visszajöjjön hozzá: „Ik wens dat jij hier komt en zegt” [Azt kívánom, hogy idejöjj, és mondd ki]. Már hét napja nem tud elaludni, órákig csak a hátán fekve bámul a sötétbe. A cím, „Hoe kan ik van je dromen?” [Hogyan álmodhatnék rólad?], szójátékosan hangzik: annyira hiányzik neki a másik, hogy még álmodni sem tud róla, mert az ébrenlét és a várakozás nem hagyja pihenni.
Különösen szép és kissé keserű kép, amikor azt meséli, hogy álmában telefonon beszélt vele, és a másik sírt: „Het was maar een droom” [Csak egy álom volt]. A szívében közben eltűnik a nap, és tél költözik a helyére, ezért azt kéri: „Kom toch bij mij” [Gyere mégis hozzám]. Más lányokat is lát, de egyikük sem ér fel ehhez az egy emberhez. A visszatérő „Ik wil gewoon gaan slapen, ik wil mijn dromen terug” [Csak aludni szeretnék, vissza akarom kapni az álmaimat] egyszerű, szinte makacs mondat, éppen ettől működik olyan jól: nem nagy bölcsességet mond, csak azt, hogy a hiány már az alvását is elvette.