A "malemolência" egy érdekes szó, amely a "mole" (puha, laza) szóból ered, és a lazaság, a könnyedség, a ringatózó mozgás érzését fejezi ki.
A dalban ez a szó a tánc és a buli hangulatát írja le: "Na malemolência toma mais um gole" (Lassan, lazán iszik még egy kortyot). Ez a szó tökéletesen megragadja a brazil zene és tánc jellegzetes, érzéki és ritmikus mozgását, ami egyszerre hívogató és egyedi.
Az IZA által előadott „Mole” egy éjszakai táncos jelenetet mutat be, ahol a basszus, a köd és az ital együtt viszi magával a társaságot. A visszatérő sor, „O corpo fica mole, mole” [A test elernyed, elernyed], egyszerre írja le a zene ritmusára lazuló testet és a teljes belefeledkezést. A „nesse grave” [ebben a mély basszusban] kifejezésben a grave nem „sír”, hanem erős, mély hangzás. A „Tô de cabeça feita” [Kész a fejem, illetve be vagyok állva] szlengesen arra utal, hogy az énekes már teljesen ráhangolódott, vagy valamilyen szer hatása alatt áll. A „Deixa a onda bater” [Hagyd, hogy az ütemhullám rád csapjon] pedig arra biztat, hogy ne állj ellen, csak engedd, hogy a zene átjárjon.
A második részben teliholdas hajnalig tartó buli jelenik meg: „Na lua cheia, nós taca fyah” [Teliholdkor tüzet dobunk] és „Só metendo dança na madrugada” [Csak táncolunk az éjszakában]. A fyah a „fire”, vagyis „tűz” játékos, angolos alakja, itt a tánc hevességét jelzi. Közben virágillat és izzadság keveredik, a hangtechnika pedig megállás nélkül ontja a mélyeket: „Na aparelhagem o gravão não para” [A hangrendszerben a nagy basszus nem áll le]. Az első versszak „malemolência” szava laza, ringó, csípőből jövő mozgást jelent. Ettől a dal szövege kellemesen közvetlen: nincs bonyolult történet, csak egy buli, ahol a test „mole, mole”, a basszus pedig diktálja a tempót.