Balayé szó szerint azt jelenti, hogy 'elsöpörve' vagy 'elsöpört'. Ez egy erős ige, amely a fizikai takarításon túl mélyebb, metaforikus jelentéssel is bír.
A dalban Édith Piaf ezt a szót használja, hogy kifejezze, hogyan söpörte el a múltját, a fájdalmait és az örömeit, mintha azok sosem léteztek volna. Azt énekli, hogy "C'est payé, balayé, oublié" (Kifizetve, elsöpörve, elfelejtve), ami azt mutatja, hogy teljesen megszabadult a múlt terheitől, és tiszta lappal indul. Ez a szó tökéletesen megragadja a dal felszabadító üzenetét.
Édith Piaf francia énekesnő dala egy határozott, szinte kihívó kijelentéssel kezdődik: „Non, je ne regrette rien” [Nem, semmit sem bánok]. Az elbeszélő nem akar különbséget tenni a kapott jó és rossz között: „Ni le bien qu'on m'a fait / Ni le mal” [Sem azt a jót, amit tettek velem, sem a rosszat]. A múlt számára már lezárt ügy, sőt azt mondja: „Je me fous du passé” [Nem érdekel a múlt]. A francia je me fous de elég közvetlen, kissé nyers fordulat, vagyis itt nem udvarias közönyről van szó, hanem arról, hogy a beszélő egyszerűen nem hajlandó tovább foglalkozni vele.
A dal képei különösen erősek: az emlékek tüzénél elégeti a bánatait és örömeit, a szerelmeket pedig „elsöpri”, a hozzájuk tartozó trémolók pedig a remegő, érzelmes hangokat vagy túlzó érzelgősséget jelentik. „Je repars à zéro” [Nulláról indulok újra] mondja, majd a végén megjelenik az új kezdet címzettje: „Car ma vie, car mes joies, aujourd'hui, ça commence avec toi” [Mert az életem, az örömeim ma veled kezdődnek]. Szép és kissé vakmerő fordulat: minden régi emlék mehet, mert a jelenben valaki más mellett kezdődik az élet.