Dolunay szó szerint azt jelenti, hogy 'telihold'. Ez egy gyönyörű és viszonylag ritka szó, amely nem minden dalban fordul elő.
A dalban a 'Bizden yana mevsim güneş ve ay hep dolunay' sorban szerepel, ami azt jelenti, hogy 'Felénk a napszak, a nap és a hold mindig telihold'. Ez a kép a teljességet, a ragyogást és a tökéletességet sugallja, ami a szerelem érzésével fonódik össze. A szó kiválasztása azért is érdekes, mert a telihold gyakran kapcsolódik a romantikához és a misztikumhoz, ami mélyebb értelmet ad a dalszövegnek.
Yalın „Aşk Diye” című dala egy szerelmes ember gondolatfolyama, amelyben minden a másikhoz vezet vissza. „Seni yazdım her yere aşk diye” [Mindenhová téged írtalak, szerelemként] – ez a dal központi képe: a beszélő mintha a világ minden részére felírná a kedvese nevét. Nála „mevsim güneş ve ay hep dolunay” [az évszak, a nap és a hold mind telihold] az ő oldalukon áll, a szél pedig a másik illatát viszi a bőrébe és a lelkébe. A „kalp ağrıma” [szívfájdalmamra] kifejezés nem feltétlenül testi fájdalom, inkább szerelmi kín, amelyre egyedül a kedves szép arca hoz enyhülést.
A visszatérő madárkép különösen kedves: „Bir kuş uçar kalbimden kalbine” [Egy madár repül a szívemből a szívedbe]. Ezt senki nem hallja, nem látja és nem tudja megállítani, vagyis a kapcsolat belső, titkos útja teljesen a beszélőé és a kedvesé. A szerelem miatt a versek és a költők is fontosabbá válnak, a barátok neve pedig állandóan a beszélő nyelvén van. A végén a magány keze-lába is megkötődik a másik mellett, és egy egész élet elég lenne a jóllakásig tartó öleléshez. Az utolsó sor, „Keyfi yolunda, aşkı sonunda” [Jó a kedve, végre szerelemben van], egyszerű, elégedett lezárás: itt a szerelem nem rejtély, hanem a nap minden részére ráírt öröm.