Az „al fin y al cabo” egy érdekes spanyol idiomatikus kifejezés, amely szó szerint nagyjából azt jelenti: „a végén és mindent összevetve”. Magyarul leginkább úgy fordítható, hogy „végső soron” vagy „végeredményben”.
A dalban ez a rész hangzik el: „Fuera, que al fin y al cabo hay alguien que me está esperando”, vagyis: „Tűnj el, hiszen végső soron vár rám valaki.” A kifejezés határozott, lezáró hangulatot ad a szakításnak, és nagyon hasznos a természetes spanyol megértéséhez.
A Fuera egy szakítás utáni dühös leszámolás, és nem a szomorú fajtából. Hajnali négy van, a volt pár még mindig telefonál, a lány pedig egyszerűen leteszi: "Ya cuelga o te voy a colgar" (Tedd le, vagy én teszem le). Nincs itt sírás, csak elege van.
A refrén a lényeg: "Fuera, ya no te extraño" (Tűnj el, már nem hiányzol). A dalban a fájdalom is ott van, mert a másik kigúnyolta őt, de a vége felé kiderül, hogy már valaki más várja. Ez a csavar teszi a dalt inkább felszabadítóvá, mint keserűvé, és pont ezért jó hangosan együtt kiabálni.