A "deslocado" szó jelentése 'elmozdult', 'kirekesztett' vagy 'helyéből kimozdult'. Ez a szó tökéletesen megragadja a dal központi témáját, a hazavágyódást és az idegenség érzését.
A dalban a "deslocado" arra utal, hogy a főszereplő nem érzi magát otthon a nagyvárosban, idegennek érzi magát a "betondzsungelben", és vágyik vissza a szigetére, a Madeirára. Ez a szó mélyebb értelmet ad a dalnak, és rávilágít a honvágy és az identitás keresésének érzésére.
Ez a dal egy igazi himnusz mindenkinek, aki valaha is élt távol az otthonától. NAPA, aki a portugál Madeira szigetéről származik, egy olyan érzésről énekel, amit sokan ismerünk: a honvágyról és arról a vágyról, hogy visszatérjünk oda, ahová igazán tartozunk.
A dal egy utazás közepébe repít minket. A bőrönd már be van csomagolva, és ahogy a szöveg mondja, „Já quase não cabia a saudade acumulada” (Már alig fért bele a felgyülemlett honvágy). A repülő ablakából nézve az énekes már látja az otthonát, és izgatottan szól édesanyjának: „Mãe, olha à janela, que eu tou a chegar a casa” (Anya, nézz ki az ablakon, hazaérek). Ezzel szemben áll a város, ahol él, a maga „mar de gente” (embertengerével) és „monte de betão” (betonhegyével), amihez sosem fog igazán tartozni. A dal szíve a refrénben dobog, ahol elárulja, hogy az igazi otthona, békéje és élete Madeira szigete: „À minha casa, ilha, paz, Madeira” (Az otthonom, a sziget, a béke, Madeira).