Abbandonati azt jelenti: „elhagyatva” vagy „magunkra hagyva”. A dalban a szerelmesek úgy maradnak együtt, mintha a külvilág eltűnt volna: „abbandonati come se non ci fosse più niente al mondo”, vagyis „elhagyatva, mintha már semmi más nem létezne a világon”.
Mina „Il Cielo In Una Stanza” című dala egy szerelmes pillanatot ír le, amelyben a szoba egyszerűen eltűnik. „Questa stanza non ha più pareti” [Ennek a szobának már nincsenek falai], helyettük „alberi, alberi infiniti” [végtelen fák] jelennek meg. A mennyezet sem marad meg: „Questo soffitto viola / No, non esiste più” [Ez a lila mennyezet / Nem, már nem létezik]. Az olasz cielo jelentése égbolt, a stanza pedig szoba, így a cím szó szerint ezt jelenti: „Az égbolt egy szobában”. Szép, kissé merész kép: két ember olyan közel van egymáshoz, hogy a zárt szoba határtalanná válik.
A pár „abbandonati” [elhagyatva, átadva magát a pillanatnak] marad, mintha „non ci fosse più / Niente, più niente al mondo” [már nem lenne semmi, de semmi az egész világon]. Közben egy szájharmonika szól, amely a dal szerint „mi sembra un organo” [orgonának tűnik]. Az organo itt hangszer, nem testrész: a hangja olyan nagy és ünnepélyes, mintha az egész égbolt zenélne „per te e per me” [neked és nekem]. Mina olasz előadásában a dal ereje éppen ebben a különös átváltozásban van: egy szoba, egy lila mennyezet és egy szájharmonika elég ahhoz, hogy két ember számára az egész világ eltűnjön.