Az "ulotna" szó "illanó" vagy "röpke" jelentéssel bír. Ez egy gyönyörű és költői melléknév, amely valami múlandó, nehezen megfogható dologra utal.
A dal címében és szövegében is megjelenik, mint "Melodia Ulotna" (Illanó dallam), ami tökéletesen megragadja a zene, az emlékek és az érzések mulandó, mégis mélyen megérintő természetét. Ez a szó segít megérteni a dal melankolikus, mégis reményteljes hangulatát.
Mela Koteluk „Melodia Ulotna” című dala egy péntek estéről mesél, amikor az ember próbálja összeszedni magát a hét után, de a „privát gravitáció” [prywatna grawitacja] hol vonzza, hol taszítja. Ismerős érzés, ugye? A dalszöveg arról szól, hogy van valaki, aki „már a nyomában jár” [On już moim śladem idzie], és a főhős már most szereti őt. Ez a várakozás, ez a bizonytalan, mégis reményteli állapot nagyon szépen van ábrázolva.
Ahogy a dal halad, a főhős próbálja magát rendbe szedni: „ajkát mézzel keni” [Smaruję usta miodem], „haját kontyba tűzi” [Włosy upinam w kok]. De a gondolatok, mint egy „illékony dallam” [Melodia Ulotna], elszállnak. Mégis, a dal végére a főhős elhatározza, hogy megmenti ezt a dallamot, és magával viszi aludni, mint „egy levelet a földön alvó fákról” [Liście z drzew na ziemi śpią / Wezmę jedną z nich ze sobą spać]. Ez a kép nagyon megkapó, és azt sugallja, hogy a reményt, a vágyat, a szerelmet érdemes megőrizni, még akkor is, ha az még csak egy illékony gondolat.