Brame szó szerint 'vágyakat' vagy 'sóvárgásokat' jelent, de egy régiesebb, irodalmibb kifejezés, ami ritkán fordul elő a mindennapi beszédben.
A dalban a "Donna delle mie brame" kifejezés egy klasszikus olasz fordulat, ami azt jelenti, hogy "vágyaim asszonya" vagy "álmaim asszonya". Ez a kifejezés egy romantikus, szinte mesebeli hangulatot kölcsönöz a szövegnek, és egy olyan nőt ír le, aki után a főszereplő a leginkább vágyakozik.
A dal beszélője minden lehetséges jövendőmondótól útmutatást kér, mert egyszerű döntésekben is bizonytalan: „Dimmi cosa devo fare” [Mondd meg, mit kell tennem]. A vágyak tükréhez fordul, és azt kérdezi, fel kell-e kelnie vagy pihenhet-e, illetve megbízhat-e a barátaiban. A „carta del cartomante” [a kártyavető lapja] azt próbálja megmondani neki, hogy menjen-e tovább, és elég-e mindaz, amit eddig megtett. A kristálygömbnél már egészen hétköznapi ügyek is előkerülnek: „Se sabato c'è il sole e posso andare al mare” [Ha szombaton süt a nap, és mehetek a tengerhez]. Ettől az egész egyszerre kissé vicces és nagyon emberi: a nagy életkérdések ugyanabba a sorba kerülnek, mint a hétvégi strandolás.
A végén a csillagokhoz és „Donna delle mie brame” [vágyam asszonyához, vagyis a hőn áhított nőhöz] fordul. A nő talán az egyetlen, aki segíthet, de a beszélő panasza szerint senki sem hallgatta meg, és senki sem magyarázta el, mit tegyen. Ezután a kérdés újra és újra ugyanarra a személyre szűkül: „Che cosa devo fare / Con te” [Mit kell tennem / veled]. A dal így a jóslatok játékos képeitől eljut egy közvetlen, kissé kétségbeesett kérésig: mit kezdjen azzal az emberrel, aki igazán számít neki?