A pegadito a pegado („közel, hozzátapadva”) kicsinyítő-becéző alakja, ezért nem egyszerűen azt jelenti, hogy „közel”, hanem inkább azt, hogy „szorosan összebújva”.
A dalban a bailar pegadito azt fejezi ki, hogy az énekes luxusajándékok helyett közeli, meghitt táncot tud adni szerelmének. Ez a játékos, romantikus szó jól megjegyezhető, és a dal egyik legkedvesebb képét idézi fel.
A kolumbiai Camilo dala, a Vida De Rico egy őszinte és végtelenül laza szerelmi vallomás arról, hogy a boldogsághoz nem kellenek milliók. Rögtön az elején tisztázza a helyzetet: ha méregdrága autókra és gyémántokra vágysz, csalódni fogsz. Camilo zsebe üres, de ezt egyáltalán nem bánja. A refrénben egy zseniális spanyol szójátékkal üti el a szegénységet: „No es vida de rico / Pero se pasa bien rico” (Nem gazdagok élete, de nagyon finom / nagyon jó így élni). A spanyolban a rico ugyanis egyszerre jelent gazdagot és finomat, élvezeteset! Ha nincs pénz légkondira a hőségben, ő simán kézi legyezőt ragad: „Te pongo abanico” (Legyezlek téged).
Nincs pénze pezsgőre, de egy tengerparti dobozos sörre igen („cervecita en la playa”). Európai nyaralást sem tud fizetni, viszont a saját erkélyéről nézett naplemente szerinte majdnem felér vele: „No será Europa, pero el sol cayendo / Desde mi balcón medio se le parece” (Nem épp Európa, de a lemenő nap az erkélyemről félig-meddig hasonlít rá). Figyeld meg a hétköznapi szlenget is: a „pa'” a para (számára, -nak/-nek, céljából) beszélt nyelvi, rövidült alakja, a pénzre pedig a peso szót használja („ni un peso” – egyetlen fillér sem). A tánc viszont ingyen van, és amije csak akad, azt mind odaadja neked.