Cilvesi a 'cilve' szó birtokos alakja, ami 'flörtölést', 'kacérkodást' vagy 'szeszélyt' jelent. Ebben a dalban a 'kaderin cilvesi' kifejezésben szerepel, ami 'a sors szeszélyét' jelenti.
Ez a szó azért érdekes, mert nem egy mindennapi kifejezés, és mélyebb, költőibb értelmet ad a szövegnek. A dalban a sors kiszámíthatatlan, játékos oldalát hangsúlyozza, ami váratlan fordulatokat hoz az életbe, mint például Leyla és Mecnun történetében.
A „Leyla Mecnun” egy szakítás utáni, éjszakai vallomás. Az elbeszélő megpróbálja elfelejteni a másik hazugságait, és elképzeli a nélküle érkező holnapokat, de nem talál kiutat ebből az állapotból: „Bulamadım bi' çare ben bu hâle” [Nem találtam megoldást erre az állapotra]. Közben egyetlen pillantás még mindig életet ad neki, miközben az előtte lévő asztal és ez az éjszaka már a pusztulás képét idézi. A „masa” itt szó szerint asztal, valószínűleg a barátokkal töltött, italozós este helyszíne, nem pedig valami elvont jelkép.
A refrénben a sors kegyetlen fordulata „megeszi” az énekest, és még Leylát és Mecnunt is térdre kényszeríti. Ők a török és közel-keleti szerelmi történetek híres alakjai, akiknek szerelme elérhetetlen és szenvedéssel teli, így a dal szerint még az ilyen legendás szerelmesek is összeroppannának ettől a fájdalomtól. A „Şimdiki aşklar şişe çevirirken” [A mai szerelmek üveget pörgetnek] sor játékos, de csípős kép: a „şişe çevirme” az üvegpörgetős társasjátékra utal, miközben a régi, súlyos szerelemmel állítja szembe a mai könnyedebb kapcsolatokat. A barátok eközben az asztalnál vészelik át a telet. Szép kis ellentét: odakint tél, bent egy asztal, ital és társaság, az énekes fejében pedig egyetlen pillantás, amely egyszerre a remény és a vég oka.