Göz kırpmak szó szerint azt jelenti, hogy „szemet pislogni”, de a kifejezés valójában azt jelenti, hogy „kacsintani”. Ez egy érdekes és kifejező ige, amely nem fordul elő minden dalban.
Ebben a dalban Barış Manço a halott szerettére utal, aki a csillagok közül „kacsint” rájuk, ezzel egy megható és emlékezetes képet festve a túlvilágról és a szeretet örökkévalóságáról.
A „Bugün Bayram” Barış Manço megható ünnepi dala, amelyben a gyerekek készülődése összekapcsolódik egy hiányzó, szeretett ember emlékével. A beszélő szerint az illető már messze van, „Cennette meleklerle” [angyalokkal a mennyben], mégis figyel rájuk: „Bizi düşler ağlarsın” [rólunk álmodsz, és sírsz]. A dal nem magyarázza meg, ki ez az ember, csak azt mutatja meg, hogy a hiánya fájdalmas, miközben az emléke egy hideg napon is felmelegíti a szívet.
A refrén a bayram, vagyis az ünnep reggelét idézi: „Erken kalkın çocuklar” [keljetek korán, gyerekek], vegyék fel a legszebb ruhájukat, és vigyenek friss mezei virágokat az édesanyjuknak. A virágokkal „Üzmeyelim bugün annemizi” [ma ne szomorítsuk meg az édesanyánkat]. A végén a gyerekeket már sürgetik is, mert az anya várja őket. Szép, kissé szomorkás gondolat, hogy „Bayramlarda hüzünlenir melekler” [az angyalok elszomorodnak az ünnepeken], de a virágok „Gönül alır” [megbékítik, kiengesztelik a szívet].