A „fiori” szó jelentése „borzongás” vagy „hidegrázás”. Ez egy érzéki és kifejező szó, amely nem gyakori a mindennapi beszédben, de annál erőteljesebb a lírai szövegben.
A dalban Dan Balan azt énekli, hogy „Dar cât de adânc Trezesc fiori” (De milyen mélyen ébresztenek borzongást), utalva arra, hogy a régi emlékek és dallamok milyen mély érzelmeket, libabőrt és izgalmat váltanak ki benne. Ez a szó tökéletesen megragadja a nosztalgia és az intenzív érzelmi visszhang hangulatát.
Dan Balan "Printre Culori" című száma egy igazi időutazás, ami egy régmúlt szerelem emlékeit idézi fel. Képzeld el, ahogy a dalban elmerülsz egy éjszakai jelenetben, ahol a szerelmesek "Printre culori printre culori / În noapte" [Színek között, színek között / Az éjszakában] szerették egymást. Ez a kép azonnal elrepít egy olyan helyre, ahol a színek és az éjszaka varázsa öleli körül a szerelmet.
A szöveg tele van nosztalgiával egy olyan időszak iránt, amikor "Doar doi copii / În vară" [Csak két gyerek / Nyáron] voltak, egyetlen álommal. Emlékek jönnek elő a hársfa illatáról ("Miros de tei") és a lány esőben repülő szemeiről, amik egészen az égig szálltak ("Şi ochii ei / În ploaie / Zburau pân-la cer"). A dal arról szól, hogy ezek a régi érzések, még ha elfeledett dallamokból is származnak ("Din melodii uitate"), milyen mélyen ébresztenek fel borzongást ("Trezesc fiori / Trezesc fiori") és hogyan érintenek meg újra az éjszakában. Gyönyörűen írja le, hogy a múlt hogyan él tovább, mint egy viszonyítási pont ("Trăieşte ca punct de reper"), és hogyan repülnek újra ketten, ahogy a szárnyak nőnek bennük egy színes éjszakai világban ("O lume de culori în noapte").