A „рабські сітки” [rabszki sitki] szókapcsolat szó szerint „rabszolga-hálókat” jelent. A dalban átvitt értelemben szerepel: a külföldi munkavállalás és a megállás nélküli robot csapdáját írja le, amelyből az ember úgy érzi, mintha egy rabszolga hálójába került volna. Erős, képszerű és ritkább kifejezés, ezért különösen emlékezetes.
A „Робота не вовк!” cím egy ismert mondásra utal: a munka nem szalad el az erdőbe, vagyis ráérünk később is dolgozni. Yarem4uk ezt az ötletet keserű humorral fordítja ki. A beszélő húszévesen már azt reméli, hogy valahogy eljut nyugdíjig, miközben nyolc év tanulás és két diploma után egy bolt pénztáránál zacskót kínál, vagy az építkezésen cementet cipel. A diploma itt nem biztos belépő a jobb életbe. A „чекушка” egy kis, nagyjából negyedliteres üveg tömény ital, a kenyér és tej pedig az egyszerű, szűkös mindennapok kellékei.
A dal legjobb poénjai közben elég súlyos dolgokról beszél: minimálbérről, elmaradó fizetésről, hétfői és szombat reggeli műszakokról, valamint arról, hogy a félretett pénz néhány nap alatt elfogy. Az ebédszünet az egyetlen biztos öröm, amikor a dolgozó elköszön, miközben a főnökség szerint már a semmittevés is probléma. A fizetésemelés híre, 3200-ról 8000-re, ünnepi eseménynek tűnik, de végül csak néhány ostyára elég a teához. A „заробітки” külföldi vagy távoli munkavállalást jelent, ám a dalszövegben ez sem szabadulás, inkább egy „rabszolga-háló”, amelybe az ember egész életére belekerül. Keserű, szókimondó és nagyon vicces dal arról, hogyan lesz a „tanulj, és lesz pénzed” ígéretéből munka, sérv és egy csomag ostya.