Ez a kifejezés, "Salivili hipput tupput täppyt", egy hangutánzó, halandzsa rész a dal végén. Nincs konkrét fordítása, de a finn népdalokban gyakran előfordulnak ilyen játékos, ritmikus szavak, amelyek a tánc és a zene hangulatát erősítik.
Ez a rész különösen emlékezetes és egyedi, mivel nem egy mindennapi szó, hanem egy olyan játékos elem, amely a dal vidám, féktelen hangulatát ragadja meg. Érdekessége abban rejlik, hogy a hallgatót arra ösztönzi, hogy maga is bekapcsolódjon a ritmusba és a dallamba, még akkor is, ha a szavaknak nincs szó szerinti jelentésük.
A dal egy rakoncátlan, falusi táncestét mesél el. A szomszédból áthallatszik a polka ritmusa, amitől a narrátor lába „kutkutti”, vagyis bizseregni kezd. Ieva anyja figyeli a lányát, de Ieva ügyesen kijátssza a tiltást, és a fiatalok „lajasta laitaan”, azaz egyik szélétől a másikig táncolnak. Mindenki izzad, a hegedű visít, az emberek pedig boldogságot kívánnak Ievának. A finn szöveg erősen tájnyelvi, ezért több szó inkább hangulatot és beszélt nyelvet őriz, mintsem tankönyvi finn formát.
A mulatság után persze jön a családi vita. Ieva anyja a szobában zsoltárokat énekel, majd mérgesen veszekszik, amikor a fiatalok hazatérnek. A fiú azonban nem kér bocsánatot: azt mondja az anyának, hogy fogja be a száját, és kijelenti, hogy nem mond le Ieváról. Ez a rész viccesen pimasz és kissé túlzó, főleg amikor a narrátor még a fáradhatatlan táncról beszél, miközben odahaza mindenki összeveszik. A végén a „Salivili hipput tupput täppyt” [értelmetlen, játékos hangutánzó szótagok] lecsendesíti a történetet, mintha a hegedű, a tánc és a nagy családi zaj lassan elhalkulna.