A klatergoud szó "csillogó hamis aranyat" jelent. Ez egy érdekes összetett szó, amely a "klateren" (csörömpöl, csillog) és a "goud" (arany) szavakból tevődik össze, de a jelentése sokkal mélyebb, mint egy egyszerű fordítás.
A dalban a K3 a "klatergoud" kifejezést arra használja, hogy a valódi értékkel szemben álló, olcsó, de csillogó dolgokra utaljon. A szövegben egy ezeréves fát vágnak ki, és "omgeruild voor klatergoud" (becserélik csillogó hamis aranyra), ami a természet pusztítását és az anyagi javak értelmetlen hajszolását kritizálja. Ez a szó kiválóan megragadja a dal környezetvédelmi üzenetét.
A K3 „De Aarde Beeft” című dala ébresztő kiáltás egy túl gyorsan rohanó világban. Az utcán száguldanak az autók, a hírekben pedig egy jéghegy zuhan a tengerbe, miközben a miniszterek csak annyit mondanak: „ach het valt wel mee” [á, nem olyan nagy a baj]. A dal ezt a vállvonogatást állítja szembe a refrénnel: „En de aarde beeft” [És remeg a Föld]. A „My god” itt egy megdöbbent, hitetlenkedő felkiáltás, nagyjából: „Te jó ég!”
A szöveg szerint az emberek elfelejtik, hogy a bolygón minden élőlénnyel osztozunk, és hogy egyszer a gyerekeinknek adjuk tovább. Egy ezeréves fát kivágnak az erdőben, és „omgeruild voor klatergoud” [csillogó cifraságra cserélik]. Ez a „klatergoud” szó szerint csillogó, értéktelen dísz, itt pedig a gyors hasznot és a látszatgazdagságot jelenti. A dal nem hagyja a felelősséget csak a felnőtteknél: „Men zegt vaak kinderen zijn de toekomst” [Gyakran azt mondják, a gyerekek a jövő], majd rögtön visszakérdez: miért marad ez csak üres mondat? A végén közös kiállásra hív: mondjunk nemet olyan hangosan, ahogy csak tudunk, és fogjuk meg egymás kezét.