A залицятися szó azt jelenti, hogy „udvarol” vagy „flörtöl”. Ez egy romantikus és kissé régies hangzású szó, ami nem mindennapi a modern dalszövegekben, így kiemelkedő.
A dalban a főszereplő arról énekel, hogy „До тебе кожен хоче залицятися” (Mindenki udvarolni akar neked), ami jól kifejezi a dal témáját, a vonzódást és a vágyat, miközben a lány „tövises, mint az akác”.
Az „Акація” egy csípős szakítós dal arról a lányról, aki egyszerre lenyűgöző és nehéz természetű. A beszélő „Ти не подарунок, ще та цяця” [Nem vagy ajándék, igazi szépség vagy] sorral bókol neki, majd rögtön hozzáteszi: „Але ти врєдна і колюча, як акація” [De rossz természetű és szúrós vagy, mint az akácia]. A „цяця” játékos, becéző szó egy mutatós, kívánatos nőre, a „врєдна” pedig köznyelvi kifejezés arra, hogy valaki makacs, szeszélyes vagy kellemetlenül viselkedik. Az akácia hasonlata ezért találó: gyönyörű virágai vannak, mégis megszúrhat.
A történet másik fele már a búcsúról szól. A lány azt mondja: „Ти сказала забудь” [Azt mondtad, felejtselek el], és „Я більше не повернусь” [Többé nem térek vissza]. A beszélő próbálja elfogadni, hogy ez talán jobb így, de közben a hideg kezekről, megfagyó könnyekről és a lelkén maradó sebekről beszél. Különösen szép kép, ahogy azt kívánja, hogy a szelek vigyék végig verseit az utcákon, hogy a megtört lelkek felmelegedjenek és gyógyuljanak tőlük. A refrén humora, a „százból száz” bók és a szúrós akácia együtt mutatja meg, mennyire nehéz elengedni valakit, aki fájdalmat okoz, de akit még mindig lehetetlen nem gyönyörűnek látni.